On:
In: Szépirodalom, Vers

Fráter Zoltánnak Szeretnék lenni fáradt öregember – őszhajú öreg szeretnék lenni –¬ Különös verssorokat – tétova verssorokat szeretnék papírra vetni –¬ Könyvtárszobában elüldögélni – Nagy-néha visszanézni – búsultan elmerengni.¬ Szememben nem lenne fáradtság – szomorúság – ¬Fényesség lenne szemeimben – bágyadtság nem lenne –¬ Mozdulataimban erő – mosolyomban nyugalom lenneTovább…

On:
In: Szépirodalom, Vers

Vért köptem, a saját köhögésemben fuldokoltam, nem volt, aki kimentsen, minden korty levegőért küzdenem kellett. Aztán hirtelen jobban visszatért belém az erő, mintha a hánykódó hullámok, amelyek el akartak veszejteni, most partra löktek volna. Rettenetesen kiizzadtam, lement a lázam. Minden vágyam egy fürdő volt, és csodák csodája, képes voltam lábraTovább…

On:
In: Szépirodalom, Vers

Tágas világban szűk szükség ne érjen, láss ki magadból, örülj: nézz az égre, a magasság mindig tüdődbe férjen, minden csak kezdet, ne gondolj a végre: ahogy a felhők formát váltanak, úgy vált alakot, úgy villódzik minden, a láthatók is félig látszanak, a létezőkben ott lüktet az Isten, hagyd átlobogni magadonTovább…

On:
In: Szépirodalom, Vers

Mikor megszülettem Mikor megszülettem, nagyon kicsi lettem. De ha egyszer öreg leszek, elérem majd az eget is.   Bújócska Én behunyom a szemem, és elszámolok tízig, te meg addig bújjál el, és közben kívánd azt, hogy kitaláljam, hová bújtál, de nehogy eláruld nekem, mert akkor nem fog teljesülni!   NemTovább…

On:
In: Szépirodalom, Vers

Nagy a hőség. Sokan azt hiszik, egy jobb korszak következik, kiszáradtak a mérgezett vizű folyók, visszahúzódtak barlangjaikba a legveszedelmesebb állatok, a rovarcsapdák pedig megtelnek a befejezetlen mondataink végére szánt apró, fekete pontokkal. De a férfiak továbbra is félnek a saját gondolataiktól, inkább hagyják, hogy mások csődöt mondott megoldásai keringjenek körülöttük,Tovább…

On:
In: Szépirodalom, Vers

1. Régi kunyhóban megmerítem vödrömet a múlt kútjában behind an old hut the well I drink water from belongs to the Past 古小屋で 記憶の井戸に おけひたす furui koja de, kioku no ido ni okehitaszu (2002.) 2. Rigófiókák tágratárt csőr semmi más: élni csudajó! young of black birds bills stand perpetually gapingTovább…

On:
In: Szépirodalom, Vers

Önérték(té)vesztés Azt hiszed, már csak egy marék fekete gyöngy a holnap, szemedbe mélyen belopakodik a köd, tested kifosztott erdő, ahol már nem raknak fészket a madarak, már csak önmagad helyettese vagy. Mégis úgy érzed, semmit nem vonsz vissza, vonz valami megmagyarázhatatlan hit. Talán a kimondatlan szavak, talán a képzelet érintése,Tovább…

On:
In: Szépirodalom, Vers

egy napot kaptam tőled jó kettőt kopott élménye fröccsen cipőm orrára mikor újra látlak nem érzem tüzed vágyam lélegzetelállító széped szokott hiányod talán karcos sértés lazít fel ölelést kerülném pihegő álcába bújt szeretetéhséged belőlem is csípett biztonságot adó perc piruláit maradnék kihasznált taszított lenézett lovagod keserédes fellángolásunk romjain botladozva inkábbTovább…

On:
In: Szépirodalom, Vers

Jónásaként cet-életemnek araszolok előre a húslabirintban, mindig előre, s tudom, egy napon kiköp majd, elereszt. Futni e test sok, úszni benne nem elég híg így hát egyre furakszom térddel, ököllel, tolva magam gyönyörű húsbíbor-lila dombjai közt, mint a vakondok. Homlokomra cet kínjának verejtéke tapad, ellep méhe omló olajával s lassúságbaTovább…

On:
In: Szépirodalom, Vers

oly korban élek, mikor a végzet szelíd mosollyal üdvözül nem sújt le arra, aki csak tesz-vesz sertepertél a ház körül megkíméli a gyilkost, a tolvajt és megdicséri a kis csalót véletlen képében inkognitóban azt hazudja, hogy én vagyok hogy én vagyok a te végzeted a sorsod egy sorozat, és nézhetedTovább…