On:
In: Szépirodalom, Vers

a baj ott kezdődött hogy nem vettem figyelembe a cipőkanalat már hétszer végignéztem az útvonalakat persze felhúzhatnám a cipőt más segédeszközökkel is de nem lenne értelme ha nincs meg a cipőkanál valószínű hogy nem lenne meg a fehér műanyag karóra és a kis cirkonköves aranygyűrű sem belémhasít hogy talán mégTovább…

On:
In: Szépirodalom, Vers

nem láttam én előre semmit csak hittem akani kell s nem foszt majd ki az idővel elfogyó erő nem hittem a vihartól becsapódó kapu baljós hangjának nem kalkuláltam hasznom sem forintban sem devizában nem hallottam az együttérzést nyírfák éjszakai sóhajában nem magamért küzdöttem hanem másért hittem ő majd értem küzdTovább…

On:
In: Szépirodalom, Vers

Elfelejtettél. Tavalyi hó már nem őrzi lábad nyomát. Fagyosra kékült szájjal virágot karcol a lehelet, tócsák jegén táncol kettőst valóság és képzelet. Belül reszketek. Miattad fázom. Büszkeségem vállon vereget, s könnyem sem engedi. Megteheti. Nyögve zenél a szél – tán vájtfülű angyal kéri – disszonáns hangorgia, dallamát senki nem érti.Tovább…

On:
In: Szépirodalom, Vers

a, Azon a télen mindenük elázott. A kertben a levelek, a macskák, a székekre rakott ruhaneműk. Elázott a hit, az értelem szemei lecsukódtak a rátelepedett párától. Kövér izzadtságcseppek gyöngyöztek homlokukon. Azon a télen szívta fel házfaluk a csüggedés mocsarát. Külsőre úgy tűnt, még minden rendben. De már érett a nagyTovább…

On:
In: Szépirodalom, Vers

Ma kora reggel, szinte még hajnali csendben, madarak trillázása ébresztett fel. Álltam a nyitott ablak alkotta fénysáv négyszögében, megbabonázva néztem, amint lassacskán megvirrad. A fátyolos, szűrt fényben hallgattam a különös rendben felhangzó madáréneket. Mióta a járvány korlátai közé szorítva élek, mintha sokkal jobban hallanám, mit zsong, dalol, énekel a természet.Tovább…

On:
In: Szépirodalom, Vers

A Tavasz, mint hóvirág kidugta fejét Tél köpenye alól. Talán kicsit bátortalanul, maszkot nem viselt sem álarcot. Próbált rámosolyogni az emberekre, de csak elvétve találkozott velük. Varjú megkárogta, kár a fáradtságért, kár, kár. De a Tavasz nem adta fel. Pöttyös labda gurul az úton, Dani fut utána. Mi ez aTovább…

On:
In: Szépirodalom, Vers

Erika bájos, kedves kislány volt. Igazi lány. Mindig a csodát várta. (Kellett is volna az a csoda nagyon.) Szülei nem éltek szépen. Nagy volt a szegénység. Nem jutott szép, finom kelmékre. Az apa a családban nem találta helyét. Mindig úton volt. Sokszor éjjel ért haza, vagy akkor sem. Ki-kimaradozott. AzTovább…

On:
In: Szépirodalom, Vers

Fekete, fehér, zöld, piros, csípős, égető. Mind itt vagyunk, összekeveredve, egymásba bonyolódva. Mindenki más, mégis hasonló. Családnevünk azonos, ízünk különböző, sorsunk ugyanaz. Egyszer mind sorra kerülünk.Tovább…

On:
In: Szépirodalom, Vers

Egy hitem volt öröktől, örököltem ősöktől: ki szeretni szeretne, megmarad a szerelme. Sosem tudtam feledni, készakarva elesni. Bármi mást elveszthetek, hűség nélkül nem élek. Elengedni nem bírom, halni így hát nem hagyom, és ha mégis elfárad, harmadnapra feltámad. Álszentség vagy akarat? Változtatom magamat. Hogy lesz „vagyok” a „legyek”? Ó, pillanat,Tovább…