Kelár György: Bátortalan tavasz

A Tavasz, mint hóvirág
kidugta fejét
Tél köpenye alól.
Talán kicsit bátortalanul,
maszkot nem viselt
sem álarcot.
Próbált rámosolyogni az emberekre,
de csak elvétve találkozott velük.
Varjú megkárogta, kár a fáradtságért,
kár, kár.
De a Tavasz nem adta fel.

Pöttyös labda gurul az úton,
Dani fut utána.
Mi ez a meleg napsugármosoly?
Ő észreveszi a cirógatást.
Egy csöves nyújtózik a padon,
nagyot szív cigijéből.
Tavasz meghozta a kedvét.
De mi ez a bezárkózás,
hol vannak az andalgó szerelmes párok?
Hol vannak a karonfogva,
gondtalanul sétáló nyugdíjasok?

Bezárkóztak az emberek,
asztalfióknak élik életüket.

 

©Vizúr János fotóművész alkotása