Jelenet egy háziorvosi rendelő várótermében, szokásos berendezés, természetesen valahol egy automata kézfertőtlenítővel a falra szerelve, és persze egy feltűnő tábla, amely a kötelező maszkviselésre és a kéz fertőtlenítésére szólít fel. Az orvosi rendelő ajtaja zárva, amely soha nem is fog kinyílni. Időpont valamikor 2021. esztendő késő nyara, kora ősze.  Tovább…

 Felsőoktatási tohuvabohu, de nem tohu va-bohu…   Én, Dr. Ó, mint felelős egyetemi vezető, megérkeztem a rendezvény színhelyére. Na, igen, ez itt valami kastély…Csak nem a „Bulivár Kastély”? Az, ahol bizonyos pozíciókban lévők…Jaj, ne is gondolj most rá! Amúgy egész szépen helyrepofozták az épületet. Bezzeg én még nem jártam ittTovább…

Szembesülni a sivár, lepusztult, önmagukba fordult és merev álarcok mögé rejtőző emberekkel. Egyáltalán kilátnak mögüle? Én nem zavartatom magam, figyelek, szemlélődöm szokásomhoz híven. Néha elkapok egy-egy hozzám hasonló fürkésző pillantást, szemvillanáson emberséget. Szájszegleten átsuhanó mosolykezdeménnyel nyugtázzuk a rokonlelket és szemlélődünk tovább. Ilyenkor teljesen kinyílok, odaadom magam az érzésnek, hagyom haddTovább…

„El akartál bújni valaki elől? A játékterem a másik oldalon van! Ami itt van, bizonyára ismeretlen előtted, ezek az úgynevezett könyvek! Nincs képernyőjük és nem is gombnyomásra működnek… Na eredj a dolgodra!” (Az idős antikváriumos a gyerek Bastiannak a Végtelen történet c. filmben. (1984, r. Wolfgang Petersen) Kinyitnak-e engem mégTovább…

(férfi szemmel) Apránként öregszel meg. Reggelente a tükörből egy kimondottan jóképű fiatalember néz rád, akinek kissé magasra szaladt a homloka, de csak legyintesz rá. Aztán egy szép napon egy igéző tekintetű nő sokat sejtető mosollyal beletúr a hajadba, meglepetten felkiált és elszalad. Rádöbbensz, hogy tenned kell valamit. Vagyonokat költesz hajszeszre,Tovább…

Dóri ötévesen találta a kulcsot. Valahol a kert végében a fal mellett lapult. Igazi régi, rozsdás darab volt. Miután a szoknyája aljában megtörölte, látta, hogy gyönyörű. Egy régi kaput nyithatott, nem ajtókulcsnak tűnt. Feje egy sárkányban végződött. Ilyen különlegeset még soha nem látott. A tűző nap fényében magához szorította aTovább…

Júlia a hatvanas évek végén született egy fővároshoz közeli kisfaluban. Szülei munkásemberek voltak. Szegény családból jöttek. Gyakori volt ebben az időben a szegénység arra felé. Szinte nincstelenül házasodtak össze a fiatalok. Szerelemből. Így volt ez Júlia szülei esetében is. Szépek voltak, fiatalok, egészségesek, edzettek a nincstől. A házasságkötés után épültTovább…

Karcsika hátra tett kézzel állt Anya és Apa előtt, nagy levegőt vett, és aztán mondani kezdte nekik a verset, de hibátlanul, olyan hibátlanul, mint a vízfolyás. Az iskolában akkor már több mint egy hete ezt tanulták, ezt a gyönyörű szép verset a háláról és a hálatelt szívről. Karcsika nagyon nehezenTovább…

– Mi ez a zenebona, te is hallod? Ezt kérdeztem a téren alkalmi padszomszédomtól. – Hogyne hallanám, heh, tudom én, messziről jön, fújja a szél, nem gondolod? Ez lehet magnó, rádió vagy tévé is, érted? Válasz közben indokolatlanul rángatta a vállát és rázta a kezeit. Hiába, a csavargás is művészetTovább…

December utolsó napján is kinyitott, mint napra nap, mert az órák nem állhatnak meg. Mérik és mutatják az időt, a megfoghatatlan és kiagyalt valóságot, a valójában nem létezőt. S ha mégsem mutatják, akkor meg kell azonnal reparálni akár régi, vagy új szerkezet. A szerkezetet, amely lehet mechanikus és ketyegő, vagyTovább…