On:
In: Szépirodalom, Vers

Szikra Arcod a nyáréji ezüstholdnak mása, szemed a mindenség vénuszragyogása, homlokod a földnek tisztafényű társa, ajkad a nyugvó nap rózsaszirompárja, tested az éji ég csillámló parázsa, élted hullócsillag szikravillanása.   Töredék Enyém az ültetés, tiéd lesz a szüret, tiéd a napkelte, enyém a szürkület.   Megnyugvás Látom már ráncaim, érzem,Tovább…

On:
In: Szépirodalom, Vers

Vacsorára Anya rizseskorsójában nincs rizs Anya pénztárcájában nincs pénz Anya konyhájában nincs tűz Tegnap párolt combot főzött Ma serpenyős hajat főz Holnap édessavanyú ujjat főz A konyhában a vágódeszkába szúrva a kés A konyhában a húslevesbe merül a csont A konyhában kirántva a comb Anya rizseskorsójában anya van Anya pénztárcájábanTovább…

On:
In: Szépirodalom, Vers

A környék mondhatni csendes. A kutyák kísérteties kussban vannak. Pofájukból csorog az édes álom, szuszogásukban hintáznak a száradó ruhák. Az öled most olyan, mint a tenger a hajótöröttnek. Hova ringatsz, míg a semmibe kapaszkodom? Most hiába annyi kérdőjeled. (Szeretlek? Nem szeretlek?) A szerelem nem több néhány szárnycsapásnál. Nem ejti elémTovább…

On:
In: Szépirodalom

8. Fáradt hajnalon kényelmesen feküszünk – bombarobbanás Early in the morning we are in bed confortably – a bomb explodes 早朝 私たちここちよくベッドに 爆弾炸裂 sócsó vatasitacsi kokocsijoku beddo ni bakudan szakurecu Banja Nacuisi fordítása 9. Naplemente a tavon égő felkiáltójel: napod véget ért sunset on the lake glowing exclamation mark –Tovább…

On:
In: Próza, Szépirodalom

Reggel kínaira hunyorogtam magam, annyira nehezen keltem. Végül is egy év munka van mögöttem. Most januárig pihenő, ezért hagytam el ennyire magam. Van még buszom a városba, délre beérek. Ajándékvásárlás, természetesen az utolsó pillanatban, ez férfiúi privilégium. A kémeim Messenger üzeneteivel ellentétben, nincs tömeg sehol, még csak normálisan ünnepire feldíszítettTovább…

On:
In: Publicisztika

Az irodalmi tér az utóbbi évtizedekben erősen megváltozott. Ezt az is érzékeli, aki a szakmának egyébként nem művelője. A közösségi média felületein az irodalmi termékek is, mint minden más, reklámszilánkokként csillámlanak, hogy az embernek csak úgy káprázik a szeme. Ezzel nem is volna különösebb baj, ám a kultúra celeb–szálláscsinálói nemTovább…

On:
In: Próza, Szépirodalom

– Hagyma, csípős? – kérdezi a török a nagy kése mögül. A lány nem felel. Engem néz. – Neked jó? – mutatok a büfé ablakára. Fejét a két válla közé süllyeszti, elmosolyodik. – Igen. Nekem most nagyon jó. – Menjen bele minden – biccentek oda a turbánosnak, aki azonnal munkáhozTovább…

On:
In: Próza, Szépirodalom

A külvilágra téli köd ereszkedik, a lélekre várakozás. Jön az Úr. Mindenütt köd van, mindenünnen érkezhet. Egyszerre közelít mindenfelől, mint egy kozmikus monszun, s a misztérium ködébe burkolózva hozza a Lélek esőjét. Egyszerre jön és minden egyes emberhez. Nem biztos, hogy harang jelzi. Nem biztos, hogy a karácsony ünnepi külsőségei.Tovább…

On:
In: Szépirodalom, Vers

Kicsit már meguntam anyáim-nagyanyáim-dédanyáim titkait. Nézzünk fel a férfiakra, hogy lenézhessük őket! Fel-le, fel-le, fel-le, fel-le, fel-le, fel-le! Én csak nézni szeretek. Kislány koromban a szelek színét is láttam. Az őszi bíborszél karjába vett, a türkiz megrángatta a hajamat és a szoknyámat, a sárkánypikkelyes szél augusztus végén támadt, megtöltötte aTovább…

On:
In: Szépirodalom, Vers

Hajnalig lapozni az esti könyveket, amíg a fény átfolyik az ágak között. Valaki álljon a franciaágy partjain, aki virraszt és kinyitja a reggelt. Fürtökben lóg a fáradtság, de a felhőkből jól kiolvasható néhány mondat. Fel kell öltözni egy könnyen hordható telet.   ©Kiefer Béla fotográfiája Tovább…