Szikra
Arcod a nyáréji ezüstholdnak mása,
szemed a mindenség vénuszragyogása,
homlokod a földnek tisztafényű társa,
ajkad a nyugvó nap rózsaszirompárja,
tested az éji ég csillámló parázsa,
élted hullócsillag szikravillanása.
Töredék
Enyém az ültetés, tiéd lesz a szüret,
tiéd a napkelte, enyém a szürkület.
Megnyugvás
Látom már ráncaim,
érzem, hogy vénülök,
immár az elmúlásba
is belebékülök.
Figyelmeztetés
Most vagy,
aztán soha.
©Kiefer Béla fotográfiája