On:
In: Szépirodalom, Vers

Petőcz Andrásnak dadogom reggelente felhőket gombolyítok magamban felhőket a vonat mellett vörös csíkként a harag ablakok és vörös mozdonyok melyeken a Nap és haj és illat hogy ne kelljen Nap és ablakok indulunk hogy ne kelljen azt a keveset vissza volna vissza kellett volna meztelen vállak vörös vonalak harag szeméthegyTovább…

On:
In: Szépirodalom, Vers

a kalauz foghegyről köszönt rosszulesett neki hogy ott vagyunk morcosan imbolygott arra gondoltam biztosan álmában is így billeg amikor már nincs is a vonaton talán vízágyban alszik a megszokás miatt akár a hajóskapitány ettől mosolyognom kellett nem viszonozta titkos táskájából hosszú folyóként áradt ki jegyünk a mosolytalan elgyötört negyvenes férfiTovább…