visszanézhető

két kézzel húzom fel reggel a zoknit a lábamra, csordultig töltöm a bögrét kávéval és hagyom, hogy hasson a koffein az ereimben. felöltözöm, megfésülködök, arcot rajzolok magamnak, mindig ugyanazt, nehogy megijedjenek az emberek tőlem. percekkel korábban érek ki a megállóba, én várok a buszra, fordítva úgyse működne, a közösségi közlekedésTovább…