kék virág nyílik e síron szára kőlap fölé hajlik a gyönge ágon hajnalka himbál halvány pora elhull időtlen szélcsend percegi a mérhetetlen távolság lassan szürkülő pollenét zene nem szól táncot nem rop még gondolatban sem senki illetlen lenne – ki tudja kié e sír ki fekszik itt lehetnék én isTovább…
Rácz Lilian vagyok, 19 éves, és Debrecenből költöztem Budapestre, hogy az ELTE-n angolt és franciát tanuljak. Az irodalom, a nyelvek, illetve a művészet különböző formái mindig is meghatározó szerepet játszottak az életemben. Az alkotás számomra keresés, önmeghatározás és közvetítés, az írásaim pedig az emberi lélek és szellem tanulmányai. Azt szeretnémTovább…
Kínoz a szemem Uram Kínoz a szemem Uram és ez a fájdalom a szívem énekét veszített néma rigóvá változtatja át és írásom ott fönn az égen oly távol a füvektől ó Uram az a csillag is engem kínoz ahogy keresztülúszik álmaimon egy tiszta lélek halála hajnalán Uram látja a szememTovább…
1. Itt didereg a kedvenc bokrod. Szólongatod: csipke, csitke, csitkenye, ebrózsa, bicske, hecsedli, gyerebogyó. Mindegyik nevét tudod, s azt is látod, hogy megütötte a dér. Hagyom, hogy bűvöld. Nélküled sétálok a korhadt tölgyig, amibe nyáron villám csapott, de azóta is méltósággal viseli önnön pusztulását. Visszanézek, még mindig a bokornál állsz,Tovább…