On:
In: Szépirodalom, Vers

Mindig amikor utolér ugyanaz a halál rettegve gondolok vissza milyen volt a nyár magasabbról illatoztak-e a fák tavaly emelt-e meredekebb boltot a lombból sok-sok törékeny ágból a balerinahajlékonyság hogy mint egy zöld templom magasodjon az út fölé emelve szellős kupolát a járda térdére ejtse sárga virágporát hadd recseg-ropogjon az illatosTovább…