On:
In: Szépirodalom, Vers

Korhadt fa törzsén mellém telepszik a csönd. Bőszen hallgatunk. * Nyoszolyám hideg, – hiába izzik testem emésztő vágyban. * Ha minden célod elveszted, mit sem tehetsz. Tetszhalott vagy már. * Az élet csalfa kokott, ám tudd, a halál sosem csapodár. * Vágyakból kreált ábránddal hál a költő, vánkosa kopott. *Tovább…