Időszipóka Már nem vagy székmeleg. Eloldódott tőled a simogatás. Leereszkedik ránk az ég. Hideg karfáid közé szorítva az én véridőmet szívod. Alkonyhüllő Az ágy alatt csatorna szeme kicsíráztatja a sokkarú lámpát a padló réseiből a megérintett erőket hüllő-alakba rendezi mozgó időtalajra épült vicsorgó alkonyattá. Tiszavirág Sok ilyen fehér virágállat aTovább…