tárlatvezetés

Hommage a Dalí   Egy meglepő lépcsőn kell lemenni a kiállítótérbe, fekete falak, sötétség, egy szöveg megvilágítva, komformistán elolvassuk. Karonfogva belépünk egy lángelme képzeletébe. Rögtön elengedlek, megszűnsz létezni, utazom, Dalíval kézenfogva, bocs. Miért akarunk mindig benézni a szobrok mögé? Te nem? Benézek, háromdimenziós, hátul is tökéletes. Ahogy Dalí néz, úgyTovább…