On:
In: Könyvespolc

„költőnek tartani magam olyan, mintha folyton lesnék egy hírre” (Balizs Dániel: Mikor elkezdtem az írásról írni)   Kis vékony, fekete könyvecske, a veretes betűtípus a címlapon és egy szál réti fű inverze fehéren világít az olvasó szemébe. Mintha éjjel lenne és egy kíméletlen reflektor emelné ki a sötétségből a betűket,Tovább…

On:
In: Szépirodalom, Vers

Ha közel a fagy, hozzád ér egy felhő. Kinézel az ablakon, köhögve felszakad, felsérti a nyelőcsövet, kicsit mar a sav. Eltévedt erdők kerülnek, keserű rengeteg. Meg nem született levelek a tél hónapjai. Hó nélkül, mint kútban az érme, felejtve marad. Csak a remény vált, bonyolult létformánk egyik jellemzője. Mindent amiTovább…

On:
In: Szépirodalom, Vers

Egy ismeretlen… Egy ismeretlen, kongó, nagy szobában, hol néhány szék van és egy zongora, itt mondanám meg, hogy már nem szeretlek, s talán nem is szerettelek soha. S átölelne a kongó, ismeretlen, s egyedül maradhatnék, mint a fa, jutalmául, hogy bátran ezt hazudtam, mert oly nehéz. De hol van aTovább…