On:
In: Ifjú tehetség, Szépirodalom

Kezdetben az anyajegyeket fedeztem föl. Betört tükörképek: nézem őket, nem néznek vissza rám. Elveszni látom magam a bőr lüktető tejútrendszerében, mióta tudom, hogy ami tükröz, ott nem vagyok és nem is leszek. A valóság, amit magamon látok, hiába egy – szem elől tévesztem. Hiába egész – az összerakás reflexét váltjaTovább…

On:
In: Ifjú tehetség

De jó is volt az anyaméh tudatlanságával kiplakátolt falak között lennem a szürkületek leendő kacatjaként. Nem volt róla tudomásom milyenek a szőrös vasárnapok, megvetett hétfők és átkos nappalok. Még nem éltem – még nem hazudtam. Már fáradt vagyok az ébrenléthez, de még ahhoz is, hogy aludjak. Ha megelégednék, többé nemTovább…