On:
In: Szépirodalom, Vers

Mikor a fájdalmak rémlényei belém kapaszkodtak, mikor húsomba éles körmökkel martak könyörtelen, – megváltoztatni akarván sorsomat –, vettem egy nagy levegőt, sietve a másik partra úsztam, s minden gonoszt gonoszul hátra hagytam… kiittam még csorbult poharak keserű nedűjét, miközben lassan közeledni láttam a fényt, hiszen tudhattam, a sötét félelem csakTovább…

On:
In: Szépirodalom, Vers

amikor elérhetetlennek tűnik hogy kisüssön a nap benned és a homályos szürkeségen áttör a sötét amikor nem hiszed el hogy létezik öröm csak nézed a fagyoskodó fákat az ablak unt négyszögében amikor valahol más helyen szeretnél lenni de ott sem éreznéd jól magad mert nincs jó hely és jó időTovább…