On:
In: Publicisztika

… vagy legalábbis érteni vélem. Pontosítok: érteni véltem mostanáig, s nem találtam őket indokolatlannak. Az évfordulóidra költött panaszversek tovább táplálták a könnyek jogát (Óh, vannak koszorúk, keményebbek, mint a deszkák…) a neveddel lelkesítő sorok csupán mélabút plántáltak belém (Dörmögj, testvér, egy sor Petőfit…), talán némi dacot (Szedd össze csontjaid, barátom…),Tovább…

On:
In: Szépirodalom, Vers

Sej, Barguzinban régen tép medve, régen tép farkas. Megáll a világ rút masinája, egy régi Barkas, koponyakörzőt, ásót pakol ki, s a földbe dőfi, egy jó pár verszta sugárú körben ébredj, Petőfi! Lakósok jönnek, itt van a tévé, feszt bólogatnak, lenyilatkozzák, nevezett hősék, naná , itt laknak, keszeg teremtés, izgágaTovább…

On:
In: Publicisztika

Kitör a frász, valahányszor azt hallom: Petőfi olyan ÁCCERŰ költő volt, no hínnye. Meg is mondta, a korláttalan természet vadvirága ő, annyi fix. Csak úgy odakenyte a verset, mint a taknyot, ilyen őszinte csávó, mint egy kőkemény, karikásustoros pusztai repper. Befogom a fülem és visítok! Petőfi állati virtuóz költő, nemTovább…