On:
In: Szépirodalom, Vers

Becsomagol. A fájdalom. Mikéntha pakkot kapnál valahonnan. Így mondták régen. És az, ami van, nem múlik el soha. Lehetne halálos seb – vér ömlik belőle. A fájdalom beburkol, lassan. Magad is csomaggá alakulsz. És falevél-szomorúságod arról beszél, hogy vesztessé lettél – valami háborúban. Felveszem csonthideg kabátomat.   (Megjelent az AlföldTovább…