mesés

Hó(m)esés Lomha fagy jár csipkebogyót csipkedve a hegyoldalon, hideg eleganciával lép át dértől reszkető fákon, megdermedt vízfalon – távoli tornyok mély torkú harangjai égi dalt zengenek, s a hóillatú szélben eltévedt pihék pajkos körtáncba kezdenek. * Ünnepre várva Huncutkodva int búcsút az ősz, szeplős levélkéin még ékes bíbormáz időz, ködTovább…