On:
In: Szépirodalom, Vers

Óceán, rég láttuk egymást, nem tudom, hány ezred éve, nyelved alól a kavicsom kiveszem, hogy beszélj végre. Óceán, dobhártyád alatt a csigatestben gyöngy terem, s kontinensközi kábelek bugyognak sírást szüntelen. Óceán, rézpántos atlasz, csavargőzös, búvárnaszád, szabásminta útvonalak, Atlantisz és robinzonád. Óceán, palackba zárt dzsinn, Örvények, ámbrás alkonyok, Szigetkalózok, csontnyarak, Roncsok,Tovább…

On:
In: Szépirodalom, Vers

Felkelt a fagyból és az ablakon túl úgy tűnt egy ásításnyi pillanatra végre kinyílott a nyár. Embercsillag lakótelepi évgyűrűk szorításában, szögek és kapcsok anyák és apák univerzumán. Fent barlangfelhők váltják egymást, egyárbócos könnyű fellegek, monoton kereszthullámzás. Alatta él, mint hajnaltövisbe akadt vérző seb. Áramlás jelenléte, állandó, újjászülető folyó. Valaki, akiTovább…

On:
In: Szépirodalom, Vers

George Crumb zenéjére, három futamban   I.FONIKUS CSEND Fonikus csend asztmásan lihegő áramlatok moszatok algák korallbizsuk közt szelíden ringatózó Idő az egyszeri és örök mélység narkotikuma lebegő kékség s a hullámok: a mindenség kézlegyintése   II.BÁLVÁNYIMÁDÓ TENGER Bálványimádó tenger itt nincs könyörület feláldozza teremtményeit felszív összeroppant és a világnyi cellaTovább…