On:
In: Szépirodalom, Vers

szemed nyisd ki hallgasd belső monológodat rázd ki az ész tarisznyáját felejtsd el amit tanultál mindig állva maradva mint a fák gondolatlan szellemek súgjanak neked tudatlanság boldog kábulatában áramtelt tekinteted hatoljon át ruhán bőrön húson részecskéid keveredjenek össze Isten darabkáival külön utat járj a résen át Te tekintesz ki haTovább…

On:
In: Szépirodalom, Vers

Maradj velünk, mert esteledik, sőt a nap is lenyugodott már! Maradj velünk, és ne ítélj keményen, amiért Barabást kiáltottunk oly sokan, hisz mit tehettünk volna? Így mondták a fölénk rendelt vezetők, ezt harsogták mind az utcák, otthonunk faláról is egyre ez sugárzott, s hogy ne a Názáretit kövessük. Tőlük halljunkTovább…