On:
In: Szépirodalom, Vers

Nyakunkon a kötél Villon úrnak, tisztelettel Napról-napra zuhognak ránk a hírek, hová tart a világunk? Félelem már nem fog el, inkább undor, én nem fogok ünnepelni. Mi legyen a cél? Túlélni? Vagy beletörni? Érzem: nyakunkon a kötél, bár a seggemen még nem érzem én, mint hajdan a szép emlékezetű Villon,Tovább…

On:
In: Szépirodalom, Vers

Égből kapod jegyed az élet cirkuszába, lehetsz olykor te is manézsok királya, állva ünnepel majd, s tapsol a közönség, boldogan meghajolsz, tiéd a dicsőség. Sokszor piros orrot ragasztasz magadnak, könnyed mögül lesed, mások hogy kacagnak, csetlesz-botlasz bénán, látod, ez kell nekik, saját gyarlóságuk rögtön elfeledik. Állatidomár jön, lehetsz az oroszlán,Tovább…