On:
In: Próza, Szépirodalom

Mindenki megy valahová. Az emberek, hajnali fél öttől fél órával éjfél előttig – akár a hangyák – le-föl közlekednek a mozgólépcsőkön. Sokadszor teszem meg az utat a Keletitől a Déli pályaudvarig, közben figyelem az utasokat. Csak mellékesen jegyzem meg, nyilván az egykori geodéta szól ki belőlem, hogy miközben a KeletibőlTovább…

On:
In: Szépirodalom, Vers

A Temzén felúszó bálnák tetemei, zsilipek közé szorítják szorongásaink. A hidak ívei, mint sírboltok, közrefogják a város méregtelt vénáit. Olyan szenvtelenül zsivajgó e tetszhalott lüktetés, szinte beleborzonganak az autók fénypászmái. A csönd itt tapintható hiánybetegség, az immunitás részleges, vagy teljes nemléte, vakcinaútlevéllel hagyjuk magunk mögött a természetidegenül beépített partot. ATovább…