akár a mesében, szárnya nőtt szívemnek, s egy éjjel megszökött, ide-oda röppent lenge lenruhában, s magányosan lófrált álmos házak között. Ásított a város, a szuszogó csendben furcsa szempár villant, majd félve elfutott, szívem szaporázta, vadul vert szegényem, s egy puha tenyérben talált meghitt zugot. Kavicsok koppantak, potyogtak a földre, falatnyiTovább…
Égből kapod jegyed az élet cirkuszába, lehetsz olykor te is manézsok királya, állva ünnepel majd, s tapsol a közönség, boldogan meghajolsz, tiéd a dicsőség. Sokszor piros orrot ragasztasz magadnak, könnyed mögül lesed, mások hogy kacagnak, csetlesz-botlasz bénán, látod, ez kell nekik, saját gyarlóságuk rögtön elfeledik. Állatidomár jön, lehetsz az oroszlán,Tovább…
Z-avarban Ámulva álldogált az ősz, kerti sztriptízbe benézett, megannyi fa, száz szép dizőz kellette báját ledéren. Sorra hullott a sok levél, mint megannyi csipkeálom, csupa mámor és szenvedély, szerelmi nász avarágyon. Súgott, búgott az őszi szél, belepirult ég orcája, zavarát oldja, inni kért, felhő töltött poharába. * Lebegés Fényben fürdőzőTovább…
Kéz keresi párját, ujjak útra kelnek, tétova kisujjak egymáshoz sietnek, ártatlan mosollyal, gátlást félretéve belesimulnának jó meleg tenyérbe, előbb kicsit félve, majd egyre bátrabban, összekapaszkodnak örömtől ittasan, kéz fonódik kézbe, ujjong a pillanat, jó csendben pihenni egymás szíve alatt.Tovább…
Érintés Arcodon játszik az ujjam, fel-alá sétál gyengéden, körberajongja a szádat, elbújik hajad tövében, szemedre szíveket rajzol, megpihen aprócska ráncon, mosoly faragta barázdán engedem, hadd tétovázzon, finoman érinti orrod, lesiklik, simítja állad, kuncogva mögéd lopózik, és csókra cseréli vágyad. * Egynyári szerelem Halovány pír az ég orcáján, kalandja véget értTovább…