On:
In: Szépirodalom, Vers

Szipákolgat a kehes este, Olyan elesett, alig lépeget, Rózsaszirmon vándorméh kéreget, billegve, magányát legyevze. Szél fésülködik a fenyőkön, lábát hűti az ijedt pocsolyán: készül aludni idejekorán lila éj-felhőkből előjön. Egy elzuhant bogár kalimpál, zirreg körötte megtört levegő, átzöttyen, szállni nincs benne erő, a sovány pók fölötte himbál. Messziről egy csillagTovább…