Angyal ha jön Hogy egyedül lennél, ne hidd, nesztelenül jön, közeledik, félsz tőle, bár suttog, szelíd, altatja a fák gyökereit, lépked feléd a réteken, inog szemedben a láthatár, jön a taposott éveken, hová menekülnél, rád talál, ijedt arccal bújsz előle kő üregébe, ott élnél fénytelen, s mert félelmed nem legyőzhető,Tovább…
Reggelenként kevered a kávéd, imádkozol és a láthatatlan közben vegyül az illattal. A kételkedés lefelé hull, hűvös homokká válik a padlástérben. Elmondott imák várnak a megtörténés betonpadkáján. Fekete szemetes edények az utcán egymás mellett, hétfőn hét óra után, csak a felfelé futó ereszek tudják megvigasztalni gyorsabban az eget a kétségbeesésnél.Tovább…
Ma, helyi idő szerint, négy óra tizennyolc perckor nyugszik le a nap, aztán jön a kék óra: hanyatló, esti fények között, a tekintetem kifoszt minden szegletet, majd kapkodva próbálja a dolgokat a helyükre visszanézni, mielőtt beáll az éj-sötét. De te azért ne félj, csak hagyd magad elveszni a fókuszpontok között,Tovább…
ismerem az arcodat ott voltál velem apám temetésén hideg volt és én nem sírtam és akkor is amikor mégsem ütött el az a motoros az önkiszolgáló bolt előtt épp csak a cipőm sarkát a kabátom szegélyét érintette olyan erősen azóta se dobogott a szívem olyan hangosan se hét éves voltamTovább…
a tömeg szélén álltam amikor föltűnt előtte szétnyíló emberfal közeledett felém rám emelve tekintetét a falon hosszú sorban mosdókagylók megállt pár lépésnyire hirtelen a márványpadlóra feküdt bíborszínű ruhája szétterült arcát oldalra szorítva nézett tükörképe szembe feküdtem vele kétszer átfordult figyelte mit teszek a tükörkép tehetetlen követtem őt mosolygott de ezTovább…
Méltóságvers Addig a percig nem görbülhet a hát, míg fel nem emel másokat, az igazi gyalázat peckes árnyát sodorja el vágyforgatag –, Nézd, miként hajlanak, ropognak, hullanak gőgös ághegyek! Alattuk nem terül el Holnap, halmazuk mindent betemet. De mondd, megleled az Egész talmi kis részén rejtező földet? Mit súgnak –Tovább…