jobbkor

Reykjaviknál vörös az égalja, a hányadán állás mára felfüggesztve, s míg a világ önmagát felmagasztalja, felém lopakodik az este. A mozivásznon a nő kádban ül, talpaspohár, cuvée benne, a pillanat ott maradt befejezetlenül, ahol a lelke jár, most odamenne. A poháron át színeződik a világ, egy gengsztermítosz átmelegít, elsüllyed aTovább…