On:
In: Szépirodalom, Vers

Lomha fagy jár csipkebogyót csipkedve a hegyoldalon, hideg eleganciával lép át dértől reszkető fákon, megdermedt vízfalon – távoli tornyok mély torkú harangjai égi dalt zengenek, s a hóillatú szélben eltévedt pihék, pajkos körtáncba kezdenek.Tovább…

On:
In: Szépirodalom, Vers

Már közel járnak mind, akik várnak, ha elhagyom egyszer ezt a kihűlő, földi házat, ahová beragyogott a napfény egykoron, hajnalban madár dalolt a bokrokon, a felhőkön átderengett a nyár-utó, szenvedélyt dúdolt az öreg rádió, hittem a szerelmet, a tengerillatot, de zord lett a tenger, s az arany-csillagok derűs ragyogása máraTovább…

On:
In: Szépirodalom, Vers

  Mielőtt az erdők visszaváltoznak vérré és fájdalommá mielőtt kilehelnék boldogságukat a fák mielőtt a végső ajtót rám zárná az Isten egy utat keresek amin szembe jön valaki aki minden tévelygésemmel együtt még megszeretne. * Az erdők visszaváltoztak vérré és fájdalommá már kilehelték boldogságukat a fák a végső ajtót isTovább…