On:
In: Szépirodalom, Vers

Az első manna íze című készülő kötetből   Visz a hátán Visz a hátán, kanyarog velem a folyó a déli fényárban. Kit érdekel, merre van észak és dél, kelet és nyugat a világban. Érettebb fejjel lélekben olyan lettem, mint Mózes csecsemő korában, aki a Nílus vizén egy buddha nyugalmával aludniTovább…

On:
In: Próza, Szépirodalom

Szembesülni a sivár, lepusztult, önmagukba fordult és merev álarcok mögé rejtőző emberekkel. Egyáltalán kilátnak mögüle? Én nem zavartatom magam, figyelek, szemlélődöm szokásomhoz híven. Néha elkapok egy-egy hozzám hasonló fürkésző pillantást, szemvillanáson emberséget. Szájszegleten átsuhanó mosolykezdeménnyel nyugtázzuk a rokonlelket és szemlélődünk tovább. Ilyenkor teljesen kinyílok, odaadom magam az érzésnek, hagyom haddTovább…

On:
In: Szépirodalom, Vers

Anyámnak több, mint húsz étkészlete van. A vitrin mögötti homályból látom, ahogy az öblös merítéssel felhúzott merőkanálból gyöngyöző újházi tyúkhúslevest zúdít a porcelán mélytányérok virágmintáira egy másik életben a fiúnak, akit meg akart szülni helyettem ügyvéd lett volna, pionír de pechjére csak én lettem aki arról ír hogy hiába aTovább…