Zbigniew Herbert emlékének Cogito úr ír kitalál egy új még soha nem hallott magánhangzót s rögvest megpróbálja ráncba szedni a kéziratpapíron Cogito úr ír de a skiccből galacsint gyúr és messzire hajítja ami röptében kaviccsá változik Cogito úr ír s „ha megdobnak kővel…” de a kő most angyalként száll aTovább…

Ír a fán a levelek világoszöld erein a földre hullott gyümölcsök illatán kábultan táncol üzen a fénynek harmatcseppekbe gyűjti csendes sóhaját ezüsttel borítja s lassan perzseli mély feketére ha majd túl megy a kerítésen visszamosolyog s a vállára vett tarisznyájából kristálytiszta csókot dob.Tovább…