idegpályák

A mai napra rendelteket megharcoltam. A hétköznapok lovagja leteszi kardját. Damoklészé viszont a helyén marad. Éle a kétség, hegye a vétség, markolata a szorongás. Hüvelye az önámítás. Fáradt vagyok és fásult. Csak szürkeség és egyhangúság. Sehol egy élénk szín, egy érdekesség. Tompa ketyegés, a gépek monoton-halk duruzsolása, neonsimogatás, billentyűkattogás. MireTovább…