hol volt hol nem volt

akár a mesében, szárnya nőtt szívemnek, s egy éjjel megszökött, ide-oda röppent lenge lenruhában, s magányosan lófrált álmos házak között. Ásított a város, a szuszogó csendben furcsa szempár villant, majd félve elfutott, szívem szaporázta, vadul vert szegényem, s egy puha tenyérben talált meghitt zugot. Kavicsok koppantak, potyogtak a földre, falatnyiTovább…