mi mást tehetnék e fénytelen éjben elfogadtalak végleg társamul kapaszkodom beléd megyünk a hóesésben (egymást ölelni is vétek talán) eltűnni tanít e néma ébrenlét helyetted simítja arcomat a szél s hogy lassú kísértés ezüst látomás minden újabb vágy és élni akarás az úton gúnyosan plántálja belénk te maradtál nekem (haTovább…