Mintha csak egy lift zuhanna, gépzsírszagú rettenet, képzelném, hogy álmodom csak, képzelném, de nem lehet. Pár emelet – aligha több: gyomor alá ér a szív, de fentről az az ismerős hang újra emelkedni hív.   (Major Petra: Foltok című kötetéből)   Illusztráció: a kötet borítója Több a kötetről: https://www.facebook.com/literaturakiado/photos/a.143153552741379/1866493643740686/ MajorTovább…

Csendes, napsütéssel festett, s távoli légköri homály színeivel jött el a május, s közeleg vele a nyár. Zöld sátorával a friss lomb ígér régi-új meséket, nincs májusfa a kapukon, — mi idéz szokás-emléket. Néha, néhol egy-egy csokor, vagy kosárban hortenzia, szégyellősen mutatja magát, mintha tán takarnia kéne a szándékot, miTovább…

Így is lehet…. Ott ül. Magában, csendben a járdán. Fedetlen fővel, kalaptalan. Szemében mosoly, előtte árván, apróra váró kalapja van. Mellette papír, rá mottója írva : „Adtok nevetve, adhattok sírva. Lesz majd helyetek, ha mellém kerültök, kanalam már van, most villára gyűjtök. „ * Lépésenként Én nem. Te sem. MárTovább…

Madeleine ma kérlek ne hívj kollázs Petőcz András verseiből ne beszélj nekem arcod mindennapjairól megyek végig a kórház folyosóján mindig csak nyavalygok elbaltázott lehetőségekről szónokolok nem tudom elfeledni ahogy távoli helyen távoli idegen lények kikapcsolják a mobiltelefont Madeleine ma kérlek ne hívj különben is te egy ízletes sütemény vagy láttalakTovább…