On:
In: Szépirodalom, Vers

(avagy az álruhás antikrisztus) csalánba gázolt a kisfiú kereste elveszett labdáját horizontra feszült sírása levélen könny rajzolt barázdát templomkerti fenyők suttogtak ízetlen gúnyteli szavakat agyában lüktetett szüntelen kövér vagy fásult és unalmas szipogva hadarta imáját útilapu volt a zsámolya pipitér a rózsafűzére hangya a gyóntató pásztora gyónom a mindenható IstennekTovább…

On:
In: Szépirodalom, Vers

A belső tenger Van, mikor csak befelé lát az ember. Az általános rútság megvakítja. A tülekedő rossz förtelme, mint a sötétség-ragacs, úgy ül meg a szemben. A lélek ott gubbaszt csak tehetetlen, karjaival magát összeszorítva, gombócba gyűri néma görcse-kínja, hínárcsomóként hányveti a tenger. A belső tenger. Mennyi maradékot, holt emlékképet,Tovább…