On:
In: Szépirodalom, Vers

Tudtad, hogy ez is egy folyó? Kérdezted, és én nem válaszoltam, de éreztem, ahogy keresztülmegy rajtam, elhordja belőlem a könnyen mozdítható dolgokat, bizonytalan elhatározásokat, átmeneti érzéseket. Hamar megtalálta a legmélyebb medret, ami a mellkasom középpontjából vezet lefele, abból a pontból, ahol a betegséged előtt leggyakrabban értünk egymáshoz, és elképzeléseim szerintTovább…

On:
In: Szépirodalom, Vers

Tükör sorsom tükre mögött állok mondogatom vagyok vagyok vagyok és a szürke foncsoron próbálok kaparni egy apró ablakot * Kavics csodálom e víz gyalulta követ melyet úgy épít a változás hogy lecsiszol róla minden fölösleget nem vénül mégis emlékké kopik így szűnik meg bennem magam miközben új kezdetet terem melyTovább…

On:
In: Próza, Szépirodalom

Mondja Zoli bácsi, aztán milyen a nagy Szovjetunió? – repült fel a kérdés egészen a függőfolyosónkig. Majer úr küldte, miközben bámult felénk, az irigyelt második emeletre, ahová nem csak szoba-konyha-spájzos lakásokat építettek a háború előtt a mesterek, mint a földszintre, hanem olyan luxust, amibe még fürdőszoba is belefért. –  MilyenTovább…