On:
In: Szépirodalom, Vers

nyáréjszakán úgy néztél engem mint tengerész a Sarkcsillagot ha hó esett nekem a legszebb volt benne a te lábnyomod a széllel szemben jártunk az eső arcunkba folyt házfalak repedései nyelték el lépéseink redőnyök fénycsíkjai cinkosan követtek az éjszakai kertből áldott mézillatot küldött a hárs a moziban elmaradt az előadás mertTovább…

On:
In: Szépirodalom, Vers

Felszállok erre a délutánra. Távolodó fűsziget. Vitorla feszül gondolattenger hullámainak. Arcok villannak feledésből. Szemhéjon át a Nap. A Bronzköltő bólint, magunk közt. Tudatindigómon átüt a város. Filmszakadás. Újra a fűsziget, közvetlen mellette kanyarodik be a kettes busz. Otthon, két kar kikötője vár.Tovább…