On:
In: Próza, Szépirodalom

Ahogyan tovacsúszik, mint a szén, maga alá görgetve kevés parazsát, a rózsaszínűt és tojásszagút. Bizony, lenyűgöző a vasárnap délutánok szomorúsága, szomorúak, mint a szertári alkohol vagy a bélbeteg tornaszőnyegek. A mennyezetben baglyok és pókok ülnek a néma reflektorok között, felemás korlát, dobogó plüssök, bordásfalak, egy izzadt hangár-orfeum, ahol bizonyos fokigTovább…