On:
In: Szépirodalom, Vers

Itt időzöl néhanap, mikor hagyom hosszúra nyúlni a csendet, váratlan születsz újjá körülöttem, de felismerlek minden alakban. Csontjaid helyén most ágak hajladoznak, szemed kékje halvány égderengés, átüt súlyos lombokon. Olyan lettél, mint a legendák: egyszerre érvényes rád az összes igeidő. Vajon értenéd-e még a nevedet, ha kimondanám?   Major PetraTovább…