On:
In: Szépirodalom, Vers

Az éhezőnek ajkai hiába mozognak, nyelvét hiába morzsolja fogaihoz, csalja üres száját képzelt eledellel, hiába hiszi lakomán vesz részt, legfeljebb a híg levegőt harapdálhatja; mikor elillan belőle a vágyálom, és élettelen teste mély sóhajjal ébred, mikor a nappalra nyitja mohó szemét, azon nyomban a türelmetlen éhség szállja meg, hiába nyeldesiTovább…