csoda

egy napot kaptam tőled jó kettőt kopott élménye fröccsen cipőm orrára mikor újra látlak nem érzem tüzed vágyam lélegzetelállító széped szokott hiányod talán karcos sértés lazít fel ölelést kerülném pihegő álcába bújt szeretetéhséged belőlem is csípett biztonságot adó perc piruláit maradnék kihasznált taszított lenézett lovagod keserédes fellángolásunk romjain botladozva inkábbTovább…