On:
In: Szépirodalom, Vers

látom a sebekkel borított arcot a sebekkel borított testet a véglegesen szörnnyé lettet látom pupillája mélyén még ott él ám mellkasában már nincsen szusz testéből por se lesz sem humusz látom régi embervolta mint lángolt el emléke már csak régi fénykép nincs is bennem iránta részvét   ©Bornai Tibor: LelkemTovább…

On:
In: Szépirodalom, Vers

Végtelen törzsekben Maréknyi földben az öröklét, magvai súlyos színek. Füstjében a babság zöldell, és aranylanak a füvek. Kioldó rózsák aljában bölcső, száraik tövén megül a pára. Végtelen törzsekben megáll az örök-csend, és édes olajként simul az ága.   Transzgenerációs sebek Minden ágyazás: szemfedő és ravatal… Minden tömött szatyor, a menekülés.Tovább…