avar

Z-avarban Ámulva álldogált az ősz, kerti sztriptízbe benézett, megannyi fa, száz szép dizőz kellette báját ledéren. Sorra hullott a sok levél, mint megannyi csipkeálom, csupa mámor és szenvedély, szerelmi nász avarágyon. Súgott, búgott az őszi szél, belepirult ég orcája, zavarát oldja, inni kért, felhő töltött poharába. * Lebegés Fényben fürdőzőTovább…