Mesterházi Mónikának   Tükör által homályosan – papíron a fény fonákja. Üres vízen hullám oson – álmunkat a semmi látja. Úgy látjuk a teleholdat mint fákat a víztükörben – állókép örvénye forgat, fehér űrben pörget körben. Jön a reggel – fej a tóból: álmainkból ki-kilátunk. Üvegderengésben lóbál elfelejtett mélyvilágunk.  Tovább…