On:
In: Szépirodalom, Vers

Árnyéka álmokra vetül Alvó fej egy ölben, mozdulatlan akár egy hegy, csak az a nyálpatak a száj szélén, a csúcs fölött felhők, lapozó kéz és a könyv árnyéka az álmokra vetül, hűsíti az arcot. A kéz néha mást is csinál, belecirógat a hajba, mintha a kisfiú-fejen is találna lapozni valót.Tovább…