On:
In: Szépirodalom, Vers

Vershulladék Sirályok viharai szálldosnak a nyugtalan tenger fölé. Kagylók fényes hátát lökdösik a partra futó habok. Régi emlékeimet próbálom verssé tenni. Stílusom összerágott almacsutkái közt levegőért kapkodnak tojáshéj-szavaim, kávézacc sorsára jutnak verssoraim. Ha sok a pápa a kritikában,[1] és a költőt az intrika tartja tűzfogában, ujjai a feszült húrokon sokáigTovább…