On:
In: Szépirodalom, Vers

Egyszem árva ül a bálba’, érik az ő balladája, hosszú terem széksorába’ ül a bálba’ szegény árva legény, vad nők karéjába’; óh, irgalom atyja, vége! hej, nyugdíjas nők körébe vetette nyugtalan vére… Műfogsorát csattogtatva indul rohamra a falka; egyik borát kínálgatja, más zakót igazgat rajta. Szempilláját rezegtetve süteményt négy hölgyTovább…