Rikkancs dal
.
Szexin feszült fenekemen a kord nadrág.
Kérdezted: „Örülnél, ha ma is hordhatnád?!”
Esti Hírlap száll, melyet őszi szél repít
az autók között, s belém múltat vetít.
.
Fenekemen feszül a szexi kord nadrág.
Jó lenne, ha az időt visszaforgatnád.
Hosszú, szőke hajad kocsik között lobog,
Ha rád nézek, szívem dübörögve dobog.
.
Barna, szexi kord feszül a fenekemen.
Kezemben a friss újságot lebegtetem.
Megcsörren a pénz, jól jön a borravaló.
Nagy szatyornyi apró lett az útravaló.
.
…és feszül a szexi kord a fenekemen.
Pénzt számolunk: egyet neked, egyet nekem.
Előttünk egy sör, s az idő eltántorog.
Szerelmünk múlt idő, rég külön vánszorog.
.
Barna kord feszül szexin a fenekemen.
Veszekszünk a gyerekemen, gyerekeden.
Csípős őszi szél Esti Hírlapot kerget
az autók között, majd még vár egy percet.
.
Fenekemen nincs már kord… se szexi, se más.
Sár lepte, jégbe fagyott minden vallomás.
A zöld lámpánknál tarhál egy hajléktalan.
Nadrágja megkopott, barna… fazontalan…
*
Szerelmet álmodtam
Szerelmet álmodtam,
én bolond, ily’ vénen!
Én, ki halálom is
lassan utolérem.
Oly’ fess volt az ifjú,
és ahogyan nézett.. !
Én sem voltam csúnya..
Rögvest megigézett.
…és könnyű volt minden.
Ragyogott fent a nap.
Kezét nyújtotta már…
De álmom elszaladt.
Szerelmet álmodtam.
Gyorsan felriadtam.
Nevettem egy cseppet,
aztán… megsirattam.
*
Szétfeszít a szó
Úgy érzem, szinte szétfeszít a szó.
Orkánként száguld a vágy s a gondolat bennem.
Csak te lehetnél lasszó,
ha lágyan magadhoz kötöznéd meggyötört lelkem.
Még benne vagy minden dalban.
Vad táncot jár az ifjúság minden emlékemben.
Te vagy az a kis elveszett dallam,
ki elbújt szívemben, mikor csak benned léteztem.
Arcod még látom a gonosz ráncok mögött.
Hajad selymét érzem ősz tincseidben.
Szerelemünk madárként száll rőt mezők fölött.
Megérett gyümölcsként a késő ősz kincseiben.
Lopakodunk, bújunk a fagyos tél elől.
Emlékeinket mind-mind magunkra vesszük.
Közeleg a végső perc a Nirvána felől.
Éltünk, s ha kell, hát újra megtesszük!
*Első közlés