Rohan az idő, én vele, sáros glóriám lucskos avarban húz a fényből mélyebbre, egyre mélyebbre Tévelygek. Árnyakból szőtt alagútban maszkjaimat egyenként vesztem: hullnak, fölös életek. A múlt recsegő ágai talpam alatt. Köröttem néma csend. Pulzál bennem egy türelmes jel: ősi erő. Még akkor is, ha véges minden Rend. Szórólapot fújTovább…

1. – Lappföldről? Kérdezi a piros Mikulás a kék Mikulástól. – Dehogy! Személyesen a UPC-től. És te? Rénszarvas? Repülő? – A kéményből. Belecsöppentem véletlen Szent Miklós legendájába, ott is a kandalló mellett száradó harisnyába. Most akkor a UPC vagy a Télapó hozza a karácsonyt? – A Jézuska biztos nem, mertTovább…

mint tudjuk nagyjából nyolc percig tart az útja annak az első sugárnak ami a kihajtó szikleveleket éri és beindul a vérbő fotoszintézis menete édes de főleg tudományos ahogy cukor és oxigén lesz a fényből de ugyan mi ez az első nyolc perc hányszor ennyi kell még amíg mintegy másfél-két méteresreTovább…

Rovatunkban, Posta Marianna szemezget, Lackfi János József Attila- és Prima Primissima-díjas író, költő kreatívírás kurzusán született írásokból, a kurzus Szóbanforgó című oldalán közzétett alkotásokból. Az ünnepre tekintettel két szöveget teszünk közzé.   2025. ŐSZ GUCZOGI ANNAMÁRIA: KARÁCSONYI KÉPESLAP A Hallmarknak kellett volna képeslapra tennie, válogatna mondjuk az unokájuk, a képeslapboltban,Tovább…

Csupán töredék az, hogy rád gondolok, oktalan ebbe az érzésbe beléfogyok, miközben terelgetem sok nyavalyámat, veled miattad mélán kerül a bánat. Nem te varázsolsz – magamat én magam, ezért nem lehet érzelmem hasztalan. Ilyet sose tapasztaltam: nyílik minden virág, vígan csoszogok s mosolyog, aki lát. Te csupán léteddel teremted aTovább…

Nem löktek le a mozgólépcsőn. Ma sem. Pedig megtehették volna. Magányos nő, sok csomag, jó mulatság, férfimunka. Az áruházban is udvariasan szóltak: mutassa be, kérem, a máshol vásárolt árukat. És én bemutattam. Boldogan és udvariasan. Hisz akár meg is korbácsolhattak volna. Pofon, terpeszállás, gulág, anyámkínja. Mivel ilyen rendesek velem, nemTovább…

plakátragasztó szilveszteri szürkületben hirdetőtáblákat sikál a plakátragasztó elmosódó üzenetek áztatják a várost papírfecniket fúj a szél kerülgetem a kátyúkat tócsákban jégvirág virít egy petárda pukkan összerezzenek milyen új plakátra ébredünk   A vers első közlésként a Litera-Túra Művészeti Magazinban jelent meg.   macskakő e.e. cummings emlékére meg csúsz tunk aTovább…

szürke fákról szürke égből diót dobálnak kint a varjak januárkot ásnak fehéret lehelnek becsukom az ajtót ne zavarjak nem én zörgök csak a száraz levelek alszom pedig a legtöbben alig mernek álmomban vakító fényben fehér köpenyben fehér papucsban dolgoznak erős kezek érzi mind a sok gyerek penge pörög a húsTovább…

szeppukut követtem el s te levágtad a fejem kezedben tartva mosoly mindkettőnk arcán könnyek   A vers első közlésként a Litera-Túra Művészeti Magazinban jelentek meg.   Fotó: Oleg Lazarev portréja / A Szerző Facebook-oldaláról   A szerző írja önmagáról: Teljes nevem Lazarev Oleg Alekszandrovics. 1983-ban születtem Szimferopolban, a Krím-félszigeten. SzüleimmelTovább…

valaki az ablakban hagyott egy nedves törölközőt korábban esőcseppekkel flörtölt most halvány napsugarakkal előtte elnagyolt udvar egy valamikori hinta vörösre festett tartórúdja és az egykori gyerektorkokból feltörő mára félelemkeltővé vált felnőtt sikongatás amikor a legfelső szomszédot kitoloncolják korábban lopott holmikkal üzletelt az udvar úgy festett mint egy napfényes füvészkert aTovább…