Mindenkinek vannak olyan gondolatai, amelyek régóta és mélyen motoszkálnak benne, nem
hagyják nyugodni. Időről időre felhorgadnak benne. Ilyen a tökéletesség elérése iránti vágy, a
világ mozgató rúgójának megismerésére vonatkozó szándék, amelynek révén megszületik a
békességben élés a világgal. A nagy kérdés, hogy különböző perspektívákból szemléljük-e a
világot, vagy rátalálva a helyesnek vélt útra, magyarázatra, kövessük-e valamelyik tant.
Az én generációmat Georges Harrison, az ex-Beatle vezette közel a krisnásokhoz mikor
megénekelte imájukat. Az akkor összekapcsolódott a háborúellenesség és az éhezés elleni
tiltakozással. Őt egy életre megfogta gondolkodásuk, egy skóciai farmot is ajándékozott
nekik. Bennünk meg tovább él a dala.
A somogyi dombok között indiai ékszerdoboz található mosolygó arcú emberekkel, akik
különféle színű selymekben, vásznakban lebbennek a színes házak, apró szentélyek, szobrok,
tavak, rétek vidékén és legelésző bocik társaságában élik mindennapjaikat. Az itt élő több
száz ember Ő Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivednata Swami Prabhupádá követői
Somogyvámoson.
Ő úgy tartja, többek vagyunk egy halom atomnál, és kémiai folyamatok összességénél, és az
embernek a tökéletes tudást kell megtalálnia. Az ehhez vezető utat keresik és járják a somogyi
krisnások is szigorú napi és életrend szerint élnek imától imáig.
A falubeliekkel jó a viszonyuk, megszűntek a betörések, a lopások, békében megférnek
egymás szomszédságában. A gazdálkodó, földműves tevékenységet végzők a lelki életet
előnyben részesítő krisna-tudatú hívők szívesen fogadnak be a világi élettől elfordulókat.
Mindig akad a szentélyben beavatást végző, lelkét átformáló férfi és nő, akik szoktatják
szívüket, lelküket egy új életmódhoz. A tökéletesség útjának legfontosabb eleme, hogy
lecsillapodjon az emberben az érzéki vágy, mert az gyengíti a szellemi kapcsolódást, hisz nem
segíti a teljes lelki megbékélést, mint testetlen Istenük. Ehhez kapcsolódik, hogy a testi
szerelem csak gyereknemzés céljából megengedett elvrendszerükben.
2
Aki elakad a tökéletesség felé vezető úton, és nem vállalja a misszionárius életet, megtalálja
ennek is a módját. Kapcsolatban maradnak, akár az ajándék bolt vezetője is lehet, vagy
valamilyen más munkát is találhat Krisna-völgyben.
Belépve a kertjükbe és végigsétálva a virágos pihenőkkel tarkított utakon, lépcsőkön,
tradicionális viseletbe öltözött Krisna hívőket látunk. Az indiai kelmék és a füstölők illata már
sejteti, hogy elértük célunkat. Eljutottunk a templom bejáratához. Krisna-völgy e legfontosabb
szent épületét más néven Mandírnak hívják.
A látogatásoknak tervezett rendje van. Vezető érkezik, aki elmeséli az itt élők napirendjét, és
beavat a titokba, ami rabul ejtette a Krisna-hívők szívét. A misztikum iránti vonzalom nagy
szerepet játszik a helyiek gondolkodásában. Van olyan papjuk, aki – miután leszolgálta a
katonaidőt -, akkor csatlakozott hozzájuk. Őt a seregben egy asztaltáncoltatás igézte meg, és
gondolta, megkeresi a tökéletes utat. Először egy kerengőbe megyünk, melynek falait színes
domborművek díszítik, valamint egy virágokkal ékesített tavat és egy teraszt öveznek.
A távol keleti hangulat hatalmába kerít minket. De mi lehet különleges ebben szentélyben? A
hívek úgy tartják, hogy itt lakik valaki… Úgy tartják, a templomban mindig vár ránk valaki…
Lehet szemnek láthatatlan, de körülnézve a templomszobában, valami mégis feltűnik.
Vezetőnk megmutatja, hol imádkoznak reggelente, mantráznak, erőt merítenek a nap további
részéhez. Ennek megfelelően ápolják a kapcsolatot a mindenki szívében élő Istennel, mely az
oltáron Krisna képében jelenik meg. Körbe nézve, a boltíves, üvegtetős, világos szentélyben
művészeti alkotásokat látunk. Festményeket, domborműveket, Murti szobrokat, szent
növényeket és rengeteg virágdíszt. Vezetőnk a Krisna-hívők kultúrájáról, filozófiájáról beszél.
A szerzetesek mozdulataiból, kedvesség és szeretet árad.
Nézzük a hivatalos iratokat a Hare Krisna mozgalomról. Így írnak magukról: A Krisna-tudat a
hinduizmusnak az egyik modernizált változata, melyet főleg európai és észak-amerikai
területeken népszerűsítenek 1966-óta. A Krisna-tudat Nemzetközi Szervezete (ISKCON –
International Society for Krishna Consciousness) a köznyelvben a Hare Krisnások, egy
gaudija-vaisnava alapokon álló, hinduizmussal rokon, annak filozófiájából és mitológiájából
táplálkozó vallási szervezet. 1966-ban, New Yorkban alakult, A. C. Bhaktivedánta Szvámi
Prabhupáda diploma nélküli gyógyszerész alapította.
3
Legfontosabb vallási szövegeik a Srímad Bhágavatam és a Bhagavad-gíta tradicionális indiai
szentírások. Eredetük több mint 5000 évre nyúlik vissza. Az ISKCON ma világméretű
szövetség több mint 400 központtal, beleértve a számtalan vallási központot, önellátó
gazdaságot, iskolát, ételosztó helyet.
Mivel a vallás gyakorlói többnyire nem hindunak születtek, nem születhettek bele a
kasztrendszerbe sem, így a hinduizmus indiai ágai szerint az összes kasztbelihez képest
alacsonyabb helyet foglalnak el a világban, nincsenek kaszt szerint besorolva, nem kaptak
eredendő, rájuk nézve kötelező törvényeket – ebben a Krisna-tudatúak nem hisznek. A
fősodratú hinduizmus nem folytat hittérítő, hitterjesztő tevékenységet (egy indiai hindu nem is
érintkezhet európaival), ezzel szemben a krisnások egyik fő hívatása a terjeszkedés, amely
részben a kasztrendszerrel kapcsolatos különbségből fakad. A hit követői magukat a Brahmá-
Madhva féle hindu láncolathoz tartozónak vallják.
A vallás alaptanítása a – Bhagavad-gítában olvasható, az írás szerint Krisna herceg által
megfogalmazott – dharma, vagyis tanítás (Szanátana Dharma – Örök Törvény) és a karma
törvénye. A dharmát az egyén szabad akaratából követi, vagy elutasítja – az első esetben az
önmegváltáshoz, másodikban a bukáshoz vezet, mivel ezek az ember cselekedeteitől
független meghatározói a világnak.
A Krisna-tudatúak több istenben hisznek, akik egymásnak gyakran megszemélyesítői,
(re)inkarnációi, vagy avatárjai. A három hindu főisten (Visnu, Brahma és Siva – trimúrti)
közül való választásuk alapján a Visnu-követők (vaisnava) a hinduizmus egyik ágának
tekintik magukat. Fő istenük Krisna. Bizonyos szempontokból teisták, de panteista-
panenteista nézeteket is vallanak. Vallási irataik többsége is erről az – európai emberek
számára furcsa és misztikus – istenképről tanúskodik. Minden élőlényt öröktől fogva létező
lélekként tartanak számon, hisznek a lélekvándorlásban, ezért vegetáriánusok. Az
erőszakmentesség (ahimsza – „nem ártás”) számukra a hitből fakadó erkölcsi irányultság.
Legfontosabb szent könyvük a szanszkrit nyelvű Bhagavad-gíta (A magasztos szózata), amely
bár a Mahábhárata című eposz egyik betéte, mégis nagyobb ismertségre tett szert, mint az
összes többi indiai eredetű vallásos, vagy filozófiai jellegű irodalom – beleértve az írást
tartalmazó epikai művet is.
4
A hindu – benne a Krisna-tudatú – szent hagyomány (szmriti) szövegei közé tartozik a
Rámájana című eposz is, amely az ind irodalom két nagy eposzának egyike a Mahábhárata
mellett. Ide tartoznak a Puránák is, melyek közül az egyik legismertebb a Bhágavata-purána
(Srímad Bhágavatam), amely egy Visnut is bemutató vallásmagyarázó könyvük – a lélek
tökéletesítését tanítja kérdés-felelet formájában.
Iskola is található a Völgyben, és az alapfokú oktatást is megszervezik. Középiskolásként a
környező településeken tanulnak. Többségük magántanulóként végzi a tanulmányait.
A Krisna-tudat erkölcstana, így a vallás is négy pillérre épül, ezek a tisztaság, a lemondás, az
igazmondás és a könyörületesség. A Krisna-hívők négy szabály követését tartják különösen
fontosnak, ezek a húsevés mellőzése, a könyörületesség az állatok iránt, a kábító- és
mámorítószerektől való tartózkodás, a korlátozott szexualitás, valamint a szerencsejátékok és
a pénzügyi spekuláció elkerülése.
Meditációjuk egyik formája a mahá-mantra éneklése (Haré Krisna, Haré Krisna, Krisna
Krisna, Haré Haré, Haré Ráma, Haré Ráma, Ráma Ráma, Haré Haré). A mantra minden
szava Krisna neve. Az éneklés a tanok szerint megtisztítja a tudatot az anyagi
szennyeződésektől, és lelki boldogságot eredményez. Szokták egyedül vagy másokkal
közösen énekelni – előbbi neve japa, az utóbbi a bhadzsana. A közösen táncolva énekelt
mahá-mantra neve kírtana. Hitük szerint az énekléssel elérhetik az önzetlen, tiszta
istenszeretetet.
A meditáció kelléke egy 108 golyóból álló imafüzér, a dzsapa-lánc, a málá. A láncot egy
olyan zsákban tartják (dzsapa-zsák), amelynek alakja egy nyíló lótuszra hasonlít. A mantrázás
során a zsákot kézben tartják, közben a láncszemek egyenként való megérintése közben
elmondják a mahá-mantrát. Ezt nevezik „egy kör” dzsapázásnak. Az avatott hívek számára
napi tizenhat kör dzsapázás kötelező, amely másfél-két órát vesz igénybe.
A Krisna-tudatú hívők egyik feltűnő attribútuma egy a homlokon és orron lévő jel, amelyet
tilakának neveznek. Ez a bőrfestés azonban nem csupán az említett helyekre kerül fel, hanem
a felsőtest további tizenegy pontjára is felfestik. A homlok közepén húzódó két függőleges
vonal Krisna lábnyomát jelképezi, az orron látható levélforma pedig a vallás szent tulaszí
növényének levelét.
5
A tilaka valamely szent hely vagy folyó földjéből, agyagából készül. Tisztálkodás után
helyezik el a jeleket, miközben Krisna neveit ismételgetik. A test díszítésével arra utalnak,
hogy testük uruknak temploma. A házas nők homlokának közepén egy piros színű korong is
látható, amely férjezettségüket jelöli, ezt Indiában bindi néven ismerik – ott, ha gyászolnak,
fehér színben helyezik fel, esküvőkön pirosban, de színe változhat a ruházattal összhangban
is.
Az Indiában hétköznapi szári Európában egzotikumként hat. A vallás nő nemű képviselői ezt
a ruhadarabot hordják, amely tarka és sok féle színű lehet. A teljes cölibátusban élő férfiak
sáfrányszínű, míg a házasok és a házasulandók fehér ruhát viselnek.
A férfiak kopaszsága a világi élvezetekről és a földi dolgokhoz való ragaszkodásról való
lemondást, illetve a tisztaságot jelképezi. A hátsó részen meghagyott (a fejen kerek alappal
rendelkező) hajtincs pedig a Krisnába vetett hit szimbóluma, ezzel is jelezni szeretnék a
buddhizmustól való tanításbeli különbséget. Polgári házasságot is kötnek, az ezt követő
vallási szertartás az indiai házasságkötés mintájára egy életre szól. A válás nem megengedett.
Erőteljesen javasolják a hitbéli házastárs választását, azonban a közösséghez tartozás előtt
már megkötött házasságok felbontását nem.
Nagyon fontos feladatuknak tekintik a segítségnyújtást, a gondoskodást, az élet
krízishelyzeteivel való szembenézést. Naponta országosan több mint 2000 adag meleg étellel
segítik hazánk rászoruló lakosságát. De a főszezon a tél. Sok-sok ember köszönhet
karácsonykor ételt, és egy kis reményt a krisnásoknak. Én is szívesen adom minden évben
adóm egy százalékát nekik.
Haré Krisna!
A beszámoló a szervezet tájékoztatóinak felhasználásával készült.
*Első közlés